Címlap Látnivalók

Látnivalók

CSERÉPVÁRALJA LÁTNIVALÓI

Cserépváralja a Bükkalja egyik völgyében fekvő szép panorámájú település, több egyedi értékes és érdekes látnivalót kínál. A falu határában, a Várhegy alján, Coburg herceg kastélyának uradalmából fennmaradt nyolcszög-alakú törökkori kút és kútház tekinthető meg. Szintén a várrom szomszédságában látható a copf stílusban épült, római katolikus kápolna. Építészeti ritkaságnak számít a modern, római katolikus templom, amelyből csak kettő van az országban (a másik Hollóházán található).

Túrázási lehetőségek:

A szép természeti környezet jó túrázási, kirándulási lehetőséget biztosít. A falu nevezetességeinek megtekintése mellett lehetőség van túrázásra, kirándulásra, Bükki Nemzeti Park területén, érintve Cserépváralja leglátványosabb természeti értékeit a kaptárköveket. A gyalogtúrát kedvelők felkereshetik a csodálatosan szép Alsó-, és Felső-szorosokat és a Szurdok-völgyet.

A falu néphagyományait az aranyminősítésű asszonykórus őrzi.

Barlanglakásos tájház:


A Bükkalja településein egykor a barlanglakások általánosan fellelhetőek voltak. A laza, könnyen faragható vulkáni tufa az elmúlt századok során nemcsak pincék készítésére adott lehetőséget, hanem lakóhelyek kiképzésére is. A barlanglakások, pinceházak a szőlőbirtokkal is rendelkező jobbágy-paraszti réteg kezén voltak. Beosztásuk, tagolásuk lényegében a falu házainak beosztását követte. Csak a XX. században váltak ezek a településegységek a szegény otthonaivá.

A múzeumi célra helyreállított barlanglakásos tájházban pitvar-kéményalja, szoba, pince, istálló, takarmányos és lakószoba található. 1987-ben nyílt meg a látogatók előtt.

Modern római katolikus templom:

Cserépváralja mai Szent József templomát Csaba László építette 1959-1961 között. Ennek nagyobb léptékű mása Hollóházán épült 1965-1967 között.

Homlokzata nincs, a falusi kemencék kéményére emlékeztető vaskos fal, egyben harangláb is. A tető gerince nem középen húzódik, hanem átlósan, egyik sarokból a másikba. A szentély irányába nőnek a falak, minden vonal az oltár irányába húzza a tekintetet. Csak a szentély fala van bevakolva, a többi fal nyers, fugázott kő. Az egész templom mintegy a kereszténység őselemeinek bemutatása évszázados palócház keretében: betlehemi barlang, názáreti ácsműhely.

Cserépvár:

A község közvetlen határában, a Nádor-patak völgyében, a 291 méter magas Várhegy tetején találjuk az egykori vár romjait.

2004-ben kezdődtek területén a rendszeres ásatások, melynek eredményeként több értékes lelet is napvilágra került, illetve sikerült fontos adatokat nyerni az épületegyüttes alaprajzáról is.

Pályázat útján azóta is minden évben megismétlődik a Cserépvár romjainak feltárására irányuló régészeti munka. Jelenleg a vár felszínre került falainak konzerválásán dolgoznak.

A Cserép-vár a hagyomány szerint avar földvár helyén épült. Építési idejéről és építtetőjéről nincs írásos forrás. A kővárat valószínűleg az Ákos nemzetségbeli Ernye bán a XIII. század második felében emeltette.

Ákos Ernye az Ákos nemzetség Borsod vármegyei birtokos ágából származott, első alkalommal a muhi csatában szerepelt, ő mentette meg IV. Béla király életét, s ezért megkapta Diósgyőrt és környékét.

A török hódítók 1552-ben jelentek meg a környéken először, és bár Egert elfoglalniuk nem sikerült, környékén a kisebb várakat – így Cserépvárat is – feldúlták. Ezt követően sem szűntek meg az oszmán támadások, de tartósan csak 1596-ban vették birtokukba Cserépvárat, amikor Eger eleste után a vár parancsnoka, Bessini Mihály és őrsége gyáván megszökött és az üresen hagyott, addigra teljesen elavult kis várat a török kardcsapás nélkül elfoglalta. A törökök a vár ostroma előtt a községet is elpsztították.

A XVII. század végén megindult felszabadító háború során a császári csapatok ostrommal szabadították fel, felgyújtották a külső palánkot és annak leégése után a török védők 1687. október 30-án kapituláltak.

A súlyos károkat szenvedett erődítmény ezután – annak ellenére, hogy 1697-ben Butler János egri kapitány is szorgalmazta megerősítését, ingyenmunkát sürgetett ennek érdekében a vármegyénél – katonai jelentőségét teljességgel elveszítette.

A Rákóczi szabadságharc kezdetén a várat a kurucok foglalták el, de 1710-ben a császári csapatok kezére került. A vár valószínűleg a Rákóczi-szabadságharc idején, illetve utána pusztult el.

1711-ben L’Huillier Ferenc egri várkapitány megvásárolta a várat és omladozó  köveiből a vár alatt kastélyt építtetett. 

Kápolna:

A copfstílusú  kápolnát 1788-ban építették – az egykori vár köveiből, akárcsak a kastélyt, amihez tartozott. A magas oromfalas, huszártornyos kis kápolna áll, de már nem működik.


Nyári táboroztatás Cserépváralján


Névnap
Ma 2017. október 19., csütörtök, Nándor napja van. Holnap Vendel és Irén napja lesz.
English French German Italian Russian Spanish Hungarian
Hirdetések
Kiemelt weblapok:
IT-NAV Hungary
Honlapszerkesztés Weblapkészítés, akár díjmentesen is! Kereső marketing, tárhely, tejleskörű szolgáltatás!
Google PageRank